A Fidesz számára is vállalhatatlan politikusok helyére érkezők mind nyertek egyéni mandátumot, néhányan egészen fölényesen. Magyarországon jelenleg nem számít kirívó problémának, ha egy párt katonáinak gyanús milliárdos, netán bizonyított korrupciós ügyei vannak. Íme az ismertebbeken kívül néhány egyéb példa.
„Most áprilisban van esélyünk rá, hogy leváltsuk ezeréves történelmünk legkorruptabb kormányát” – ez volt az ellenzék legtöbbször elhangzó üzeneteinek egyike az április 3-ai választások előtti kampány során. Pedig legalább a Borkai-ügy óta már biztosan lehet tudni – a győri polgármester a helyi közbeszerzések állandó nyerteseivel „ringatózott” az Adrián –, hogy simán győzhet egy korrupciógyanúba keveredett politikus.
Az elmúlt 4 évben számos ismert fideszes lett érintett ilyen botrányban, ennek ellenére kétharmados győzelmet aratott a párt, a hírbe hozottakat – de még inkább a helyükre sietve kiválasztott új jelölteket – fölényes többséggel választották meg képviselőnek.
Völner Pál, a volt igazságügyi államtitkár az eddigi legmagasabb beosztású kormányzati figura, akit korrupcióval gyanúsítanak, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül alkalmanként 2-5 millió forintot kaphatott rendszeresen. Csak idén januárban dőlt el, hogy helyette Erős Gábort, Esztergom fideszes alpolgármesterét indítja a kormánypárt Komárom-Esztergom megye kettes számú választókörzetében. Erős simán nyert, közel 50 százalékos eredménnyel.
Békés megye 4-es körzetében, Orosházán és környékén, ahol eddig Simonka György volt a képviselő, most Erdős Norbertet, az Agrárminisztérium államtitkárát indította a Fidesz. Simonka Györgyöt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolják. Erdős korábban azt mondta, sokan elpártolhattak tőlük korrupt képviselőjük miatt. Lehet, hogy így van, de Erdős Norbert 49,8 százalékos eredménnyel nyert, az ellenzéki jelölt a 40 százalékot sem érte el.
Jász-Nagykun-Szolnok megye törökszentmiklósi központú 4-es körzetében – amelynek a szintén korrupciós vádakkal illetett Boldog István volt a képviselője – Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere szállt versenybe. Boldog tavaly decemberben jelentette be, hogy nem indul a parlamenti választáson, és visszavonul a politikától. Az ügyészségi vád szerint uniós pályázatokon helyzetbe hozott vállalkozóktól kértek pénzt Boldogék a biztos sikerért cserébe. A Boldog–Herczeg váltás zökkenőmentesre sikeredett, Herczeg 51,5 százalékos eredménnyel nyerte el a választók bizalmát.
Családi vállalkozás
A 24.hu írt csodás riportot a Nyírségből még 2020 őszén, ahol „Kovácsék családi vállalkozásként tekintenek a politikára”. A cikk szerint Kovács Sándornak, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének a birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Az ügyben nyomozott a NAV, de szerintük nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A választók bizalma is töretlen maradt, Kovács Sándor Mátészalkán és környékén 64,8 százalékos eredményt ért el, ellenzéki ellenfele 24,5-et tudott összegyűjteni.
Nógrád megyében az urambátyám világnak évszázados múltja van. „Salgótarjánban és térségében többekkel beszélgetve rendszerint azt tapasztaltuk, hogy mintha kicsit mindenki unná már a Becsó testvérek – az egyéniben legutóbb győztes Károly és korábban a körzetet vivő, 2018-ban a jobboldali listáról a parlamentbe jutott, most újra egyéniben induló Zsolt – egyeduralmát”, írta a Népszava februárban.
A Becsó testvérek ügyeiről is sokat lehetett olvasni. Az mfor.hu 2020 nyarán írta meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázaton a Vertical Art Kft. négymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert egy hollókői panzió fejlesztésére. A cég tulajdonosai Becsó Károly és Becsó Zsolt. Korábban is volt ügyük Hollókőn: a hvg.hu írta meg, hogy Becsó Zsolt kihagyta vagyonbevallásából a testvérével közös vállalkozását, amely 34 millió forintnyi uniós támogatás nyert el egy helyi vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére. Becsó Zsolt 53,8 százalékot hozott.
Hatvanban is egymást érték az ügyek. Van egy különös választókerület, a Heves megyei 3-as. Itt Szabó Zsolt a fideszes képviselő, akinek körzetében felszámolás alá került a semmiből közbeszerzéseket nyerő cég – derült ki korábbi cikkünkből. Hadházy Ákos szerint a szisztéma kísértetiesen hasonlít arra, amit Boldog István esetében láthattunk. Az ellenzéki politikus szerint Szabó Zsolt választókerületében az önkormányzatok uniós beruházásainál 18 településen ugyanazokat a cégeket hívták meg ajánlattételre, köztük öt olyat, amelyeknek semmilyen releváns referenciájuk nem volt, többségük valódi tevékenységet nem végzett. Az MSZP-s Korózs Lajosnak esélye sem volt nyerni, Szabó Zsolt 59 százalékos eredménnyel zárt az élen.
Botránya volt Szűcs Lajosnak is, aki 3,5 milliárd forintos hiányt hozott össze a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnökeként, emiatt lemondott 2020 májusában. Utódja Lázár János lett, miközben a váltás utáni húszoldalas jelentés elég komoly problémákra mutatott rá. A szövetség százmilliókkal nem tudott elszámolni, rengeteg áfát nem fizetett be, ám olyan járulékokat igen, amiket nem kellett volna, és általában nagyon kevés pénzügyi és számviteli előírást tartott be. Ettől még a választók szerint Szűcs fölöttébb alkalmas parlamenti képviselőnek: a Pest megyei Vecsésen és környékén 49,2 százalékos eredménnyel hozta a parlamenti helyet.
Hát akkor nekünk ez kell. (444.hu)
